
Világszínház
„A »Kritika története« ugyan jószerivel a tévedések története, kritika nélkül viszont a színházé lenne az” – írja új könyvének előszavában Ungvári Tamás, aki az irodalomtörténész fegyverzetében ezúttal színikritikusként tekinti át azoknak a külföldi daraboknak hazai pályafutását, melyeket színpadjainkon játszottak az elmúlt húsz esztendőben. Shakespeare, Moliére, Brecht színművek bemutatói elevenednek fel a Világszínház lapjain. Ungvári határozott ízlésű, biztos kritikus, aki nem fél már-már évtizedes színpadi vitáinkban állást foglalni. Figyelmét megosztja a klasszikusok újraértelmezése és a kortárs világirodalom drámái között. Meggyőződése, hogy a kritikusnak kötelessége elvi-eszmei útbaigazítást adni, nem annyira a színház alkotóinak, mint inkább a közönségnek. Világszínház – írta könyvének homlokára s talán joggal: csaknem egybefüggő drámatörténetet pótol e húsz esztendő szigorúan megrostált kritikáiból szerkesztett mű.
