Cikkek

Kafka temetéséről jövet a gyászolók döbbenten észlelték, hogy az óváros tornyának órája megállt (Max Brod). Megpattant benne egy rugó. Jelképesen is, miképpen a valóságban, Kafka műve fölött megállt az idő. Jóslatait ugyan lefordították a diktatúrák fenyegetésére (Fritz Stern), ám ez az aktualizálás hatásos volt esetleg, de korántsem tartós.

Szellemes, mégis üres magyarázat a soá katolikussá áttért áldozatait, így Szerb Antalt, Sárközi Györgyöt, Halász Gábort, Radnóti Miklóst illetően, hogy keresztényként éltek, de zsidóként haltak meg. Bármennyire igaz, hogy a zsidó identitást kívülről kényszerítette rájuk a fajelmélet tébolya, mégsem lehet igaz, hogy élet és halál – minden teológiában egybeszőtt fogalmak – ennyire megkülönböztethető lenne. Mártírhaláluk ugyanis nemcsak fizikailag semmisítette meg őket, hanem egyszersmind öndefiníciójukban, társadalmi szerepfelfogásukban, asszimilációs hitükben.

A Bodrogköz egyik kicsiny falujában, a Trianontól megcsonkított Borsod-Abaúj Zemplén megye sarkában, Ricse község közepén található a Pásztorkút, a botjára támaszkodó pásztor alakjával, akinek még a tabló sarkában a kutyáját is kifaragták.