- Levél 1 -
Kedves Tamás
gondolom, postádat utánad küldik.
A kéziratot (tőled vagy a kiadótól?) épp akkoriban kaptuk meg, amikor Füredre költözünk.
Olvasva, nem ismertem rá, annyira megváltozott javára.
Hamarjában - minthogy a másik kézirat nincs itt - csak emlékeimmel hasonlíthatom össze, s úgy látom, hogy a régiből, amelyet mint tudod, nem nagyon szerettem, kiváló könyv lett. Koncepciódat megtartottad, irodalomtörténeteket írtál, hogy ez mennyiben felel meg a nagyközönség ízlésének, nem tudom megítélni - nekem mint “komoly” könyv olvasónak megfelel és tetszik, hisz azért végülis sikerült munkáim történetét élettörténetemre ráfuttatni. Egyszóval örülök és gratulálok.
Van benne kijavítanivaló: sok adatbeli tévedés vagy pontatlanság. Philoszi hajlamaidat ismerve, ezeket bizonyára korrigálni akarod majd, nem utolsó sorban nyilván azért is, mert egy ellen-filosz (hogy a fenében írják?) rád húzhatja a vizes lepedőt. Erre tekintettel vörös tintával megjelöltem, ill. kijavítottam a szóban forgó passzusokat, a félre- mert úgyis érthető sajtóhibákat is. Gondolom, hazajöveteled után még bőven lesz időd erre a kis munkára.
Egyszóval örülök. Mulass jól Salzburgban!
Baráti üdvözlettel
Déry Tibor
• 1972. VI. 9.
— levél 2 —
Kedves Tamás
Örülök, hogy elvállaltad, bizonyára kitűnő lesz. Egy bibije azonban máris van: kritikák, egyebek természetesen Pesten vannak, s nem valószínű, hogy ősz előtt fölmegyünk. Megbeszélésre azonban örömmel látunk itt, mindössze arra kérnélek, hogy jóval előbb jelezd idejöveteledet, itthon legyünk és zavartalanul beszélgethessünk.
Ölel
Déry Tibor
1970. VII. 22.
Szakértői tanácsot kérek: hogy fordítanád le, ill. magyarítanád a kábítószeres trip, shit, acid, pot, pszichodelikus, hallucinogén, drug kifejezéseket (ez utóbbira a “kábítószer” hosszú, ügyefogyott). Egy regényemhez kell, tehát sürgős volna.
Kösz.
— levél 3 —
Drága Tibor,
Mellékelten elküldöm neked a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának felkérésére írt és szerkesztett Forgószínpad című műsoromat sajnálatosan gazdag életművedről. Egy csomó dolgot egyszerűen nem tudtam belevenni, mert némi párbeszédre, mulatságra, továbbá önéletrajzi hitelre volt szükség.
Atyai jóváhagyásodat kérem hozzá, természetesen azzal a megjegyzéssel, hogy részletet könnyű cserélni benne bár azzal hízelgek magamnak, hogy bizonyos “koncepciója” is van a dolgoknak.
Mint látod az anyag végén egy veled folytatott beszélgetés terve merült fel, ez a műsorban így szokás és Albert Zsuzsa a szerkesztő külön kért, hogy erre vegyelek rá. A dolog tetszésed szerint folytatódik - és kívánságod szerint akár a lakásodon is felvehető.
És most még egy: a szerkesztőséget, a nyomdát, a kollégáimat tűvé-tettem a novelládért, melyet én annak idején nyomdába adtam - s most már éppen fegyelmi vizsgálat fenyegetése alatt követelem, hogy azonnal adják ide. Egyenlőre tehetetlen vagyok, pláne egy hete beteg is, továbbá a szerkesztő kollégám, aki német anyagokért felelős, ugyancsak. Rémes érzés - folyton veled foglalkozom és közben te joggal dorgálsz, rám pirítasz és éppen legendás ügyintéző buzgalmam összes glóriáit tépázod. Könyörgök légy türelemmel és ne haragudj, mindent el fogok követni.
Addig is írom műveidről összes műveimet.
Szeretettel ölel
